Eszközök

Chilei utazásom egyik legfontosabb tapasztalata volt, hogy mennyire fontos használnom a Munay ki eszköztárát. A wiracocha, a légzés, a tűzszertartás, az archetípusok, a mandala készítés, az utazások, az övek, a  kopogtatás a hozzájuk kapcsolódó szándékkal, hatalmas átformáló erő. Amikor nem kell azzal töltenem időt, hogy a hatalmasra nőtt fényszálakból álló gubancot egyesével bontogassam ki, hanem az eszközöket használva az idejétmúlt szálak csak elilluminálnak a teremből, felszabadul a mellkasomnál a tér, tudok újra mélyeket lélegezni. Tudom már azt is, mekkora bátorság önmagunk elrejtett, sötét zugaira nézni, hogy feltáruljanak az ott rejtegetett kincseink, bármit is gondoljunk róla. Őszinte, szívem mélyéről jövő elismerésem mindannyiunknak ezért, hiszen tudom van akit a kíváncsiság hív, van akinek sürgetőbb, de mindenképpen a változás, váltás lesz a kulcs, ami sokszor ijesztő tud lenni.

A gyerekkorunk óta gyűjtögetett, életünk különféle helyzeteire adott válaszokat, agyunk egy ősi részében tároljuk. A hat éves korunkig, szüleinktől, a környezetből letöltött információkat fokozatosan formáljuk saját bölcsességünkké, amik harmincöt éves korunkig automatizmusokká válva, már tudattalanul formálják világunkat. Ezeknek a beégett mintázatoknak a felülírása a gondolkodó agyi részünkkel, megértéssel szinte lehetetlen, de mindenképpen nagy feladat. Hiába tudok róla, mégis újra és újra  és újra megtörténik velem. Mintha nem lenne hozzáférésem saját magamhoz. És valóban, a kultúránkból hiányzik ennek a bölcsességnek a továbbadása, de jelentem tanulható és bármely korban könnyedén elsajátítható, rendkívül egyszerű gondolati, érzelmi és mozdulatsorokról van szó, amik segítenek kiszakadni, hogy rálátásunk lehessen.

Míg dél-Amerikában vagy akár keleten a kultúrának ma is a mindennapok része a nálunknál nagyobb energiával való tisztelettel és szeretettel teli kapcsolódás, szinte a levegővel szívható magunkba, addig számunkra akkor tér vissza az életünkbe, ha napi rendszerességgel, tudatosan kapcsolódunk hozzá és így lassan, finoman, szinte észrevétlenül formálja át a terünket, világunkat. Mert végre választhatok mást, egyáltalán választhatok. Számomra ez a legnagyobb varázslat, ami hatalmas felszabadító energiát hordoz magában. Tudom mélyen, hogy ez a bölcsesség a mi kultúránk része is, de megkopott és csak ritkán hallható, látható, akkor is inkább egymással össze nem függő foszlányok, de hiszem, hogy lesznek majd akikben ébred ez az ősi tudás, hogy megoszthassák majd mindannyiunkkal.

Ezek az egyszerű rituálék átírva a régi gondolati, érzelmi, cselekedeti korlátokat, kitágítják a terünket. Kivétel nélkül. Ehhez csak napi 15-30 perc odaadó figyelem szükséges, magunkért

Nagyon fontos 15-30 perc.

Szeretettel hívlak benneteket, hogy találkozzunk hetente egyszer, közös gyakorlásra, szerdánként 17.30 -18.00-ig.